Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. A ma megjelent GDP-"növekedési" adat megegyezik az előzetessel, ami egy hónapja óriási kellemetlen meglepetést jelentett. A ma megjelent részletes jelentésből már tisztább képünk lehet arról, hogy miért nincs gazdasági növekedési Magyarországon.
A német gazdaság várhatóan 0,3%-kal zsugorodik idén, ami a háború utáni történelem leghosszabb gyengélkedési időszakát jelenti - közölte a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK).
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. A bank eseményén kiderült, hogy a szakértők szerint az év második felében megindulhat a hazai gazdaság élénkülése, mely év vége felé a foglalkoztatásra is pozitív hatást gyakorolhat. Az infláció megfékezése érdekében várhatóan a jegybank kivár a kamatcsökkentéssel, amit a forint árfolyamának ingadozása is indokol.
A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – derült ki a CIB Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann, a bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB-nek változatlanul szűk a mozgástere: a jegybank az előttünk álló hónapokban várhatóan nem változtat az alapkamaton, miközben a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett marad.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Úgy tűnik, 2025 sem a magyar gazdaság dinamizálódásával indult: a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedés még a 2024 végi szerény lendületet is alulmúlhatja.
3,6%-kal emelkednek jövő januárban a nyugdíjak, idén novemberben pedig átlagosan 40 ezer forintos nyugdíjkorrekciót kaphatnak a nyugdíjasok – jelentette be Nagy Márton a csütörtöki kormányinfón. A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően 2026-ban nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.
A kelet-közép-európai gazdaságokat a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása sújtja, és a régió a legsebezhetőbbek közé tartozik a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A leginkább a Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdasági, kereskedelmi háborút indukáló intézkedései miatt új világrend születik: a korábbi évek, magyar gazdaságot jellemző exportvezérelt növekedési modellje kifulladóban van, miközben az új stratégiák – például az értékláncban való feljebb lépés – megvalósítása időigényes és strukturális akadályokba ütközik. Mindez pedig súlyos problémákat jelenthet Magyarországnak hosszú távon is – derül ki az Oxford Economics friss, régiós kilátásokat vizsgáló jelentéséből.
Az S&P Global elemzése szerint Donald Trump amerikai elnök azon múlt heti jelzése, hogy 25%-os vámot vet ki az összes uniós importra, érdemben ronthatja Közép-Európa, benne Magyarország, növekedési kilátásait, különösen a német autóiparon keresztül, és ez a helyzet súlyosbíthatja a régóta hangoztatott költségvetési kihívásokat is - vázolta a neves elemzőház a Reutersnek küldött válaszaiban. Ezzel párhuzamosan a Capital Economics feltörekvő piaci szakértője is megszólalt, aki azt emelte ki, hogy a Trump-lépés a régiós országok GDP-jét átlagosan 0,5%-ponttal ronthatja, de mivel a nagy német autógyártók több autót adnak el Kínában, mint az Egyesült Államokban, így a kínai gazdaság felőli esetleges negatív hatás akár nagyobb lehet, mint az amerikai vámlépés hatása.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw) előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben 2,2%-os GDP-növekedést érhet el, amely elmarad a V4-országok és Szlovénia 3%-os átlagától. A visszafogott növekedés mögött a magas költségvetési hiány, az EU-s transzferek csökkenése és a szabályozási bizonytalanság állhat. A wiiw csak mérsékelt kockázatnak tartja Donald Trump amerikai elnök uniós termékekre belengetett vámjait, bár a német gazdaságot ért csapás miatt közvetett negatív hatással lehet a térség gazdaságaira. Sokkal nagyobb kockázatnak látnak egy Ukrajna számára kedvezőtlen, elkapkodott, az oroszok számára előnyös békét.
Az amerikaiak gazdasági optimizmus évtizedes csúcson van a Gallup legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek többsége bízik a gazdasági növekedésben, a részvénypiaci emelkedésben, valamint az infláció és a kamatok csökkenésében. Ez a pozitív hangulat összhangban van a Federal Reserve várakozásaival is, azonban kérdés, hogy a vámháború hatásai hogyan befolyásolják majd az amerikai gazdasági kilátásokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy bár a KSH reggeli adatai szerint a magyar gazdaság kikerült a recesszióból 2024 negyedik negyedévében, de kérdéses, hogy a számok milyen mértékben alapozzák meg a kormány 2025-ös, három százalékot is meghaladó növekedési terveit. A témáról, valamint a forint kilátásairól Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Szerbiát sújtó politikai válságról volt szó, az újvidéki vasútállomáson történt novemberi tragédia által kirobbantott politikai válságba ugyanis már a miniszterelnök is belebukott, az viszont kérdéses, hogy milyen mértékben kell a hatalmat informálisan birtokló Aleksandar Vučić elnöknek féltenie saját pozícióját. Ezzel kapcsolatban Németh Ferenc Balkán-szakértő volt a vendégünk.
A lengyel GDP tavaly éves átlagban 2,9%-kal nőtt a 2023-as 0,1% után - közölte előzetes adatként csütörtökön a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a német és a francia GDP a megelőző három hónaphoz képest, és az olasz GDP is csak stagnálni tudott – derült ki a ma délelőtti statisztikai adatközlésekből. Az eurózóna szintjén mindez azt jelentette, hogy stagnált a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 0,1% helyett, és a harmadik negyedévi 0,4%-os növekedés után. A kellemetlen csütörtöki adatok körébe tartozik az is, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,3%-ra emelkedett decemberben a novemberi 6,2%-ról.
Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévit. Ezzel Magyarország kikerült a recesszióból, hiszen fél éven át tartó zsugorodás után növekedést tudott felmutatni. A szakértők előzetesen 0,2%-os GDP-növekedésre számítottak. Éves összevetésben 2024 utolsó három hónapjában (kiigazítatlanul) 0,4%-os volt a növekedés, a piaci elemzők stagnálást vártak.
Az Egyesült Államok árnyéka is ott lebeg a tárgyalások felett.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
Bocsánatkérést várnak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Múlt héten még nem akarták lefejezni az államigazgatást.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re?
