A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Úgy tűnik, 2025 sem a magyar gazdaság dinamizálódásával indult: a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedés még a 2024 végi szerény lendületet is alulmúlhatja.
3,6%-kal emelkednek jövő januárban a nyugdíjak, idén novemberben pedig átlagosan 40 ezer forintos nyugdíjkorrekciót kaphatnak a nyugdíjasok – jelentette be Nagy Márton a csütörtöki kormányinfón. A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően 2026-ban nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet.
A kelet-közép-európai gazdaságokat a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása sújtja, és a régió a legsebezhetőbbek közé tartozik a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A leginkább a Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdasági, kereskedelmi háborút indukáló intézkedései miatt új világrend születik: a korábbi évek, magyar gazdaságot jellemző exportvezérelt növekedési modellje kifulladóban van, miközben az új stratégiák – például az értékláncban való feljebb lépés – megvalósítása időigényes és strukturális akadályokba ütközik. Mindez pedig súlyos problémákat jelenthet Magyarországnak hosszú távon is – derül ki az Oxford Economics friss, régiós kilátásokat vizsgáló jelentéséből.
Az S&P Global elemzése szerint Donald Trump amerikai elnök azon múlt heti jelzése, hogy 25%-os vámot vet ki az összes uniós importra, érdemben ronthatja Közép-Európa, benne Magyarország, növekedési kilátásait, különösen a német autóiparon keresztül, és ez a helyzet súlyosbíthatja a régóta hangoztatott költségvetési kihívásokat is - vázolta a neves elemzőház a Reutersnek küldött válaszaiban. Ezzel párhuzamosan a Capital Economics feltörekvő piaci szakértője is megszólalt, aki azt emelte ki, hogy a Trump-lépés a régiós országok GDP-jét átlagosan 0,5%-ponttal ronthatja, de mivel a nagy német autógyártók több autót adnak el Kínában, mint az Egyesült Államokban, így a kínai gazdaság felőli esetleges negatív hatás akár nagyobb lehet, mint az amerikai vámlépés hatása.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw) előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben 2,2%-os GDP-növekedést érhet el, amely elmarad a V4-országok és Szlovénia 3%-os átlagától. A visszafogott növekedés mögött a magas költségvetési hiány, az EU-s transzferek csökkenése és a szabályozási bizonytalanság állhat. A wiiw csak mérsékelt kockázatnak tartja Donald Trump amerikai elnök uniós termékekre belengetett vámjait, bár a német gazdaságot ért csapás miatt közvetett negatív hatással lehet a térség gazdaságaira. Sokkal nagyobb kockázatnak látnak egy Ukrajna számára kedvezőtlen, elkapkodott, az oroszok számára előnyös békét.
Az amerikaiak gazdasági optimizmus évtizedes csúcson van a Gallup legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek többsége bízik a gazdasági növekedésben, a részvénypiaci emelkedésben, valamint az infláció és a kamatok csökkenésében. Ez a pozitív hangulat összhangban van a Federal Reserve várakozásaival is, azonban kérdés, hogy a vámháború hatásai hogyan befolyásolják majd az amerikai gazdasági kilátásokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy bár a KSH reggeli adatai szerint a magyar gazdaság kikerült a recesszióból 2024 negyedik negyedévében, de kérdéses, hogy a számok milyen mértékben alapozzák meg a kormány 2025-ös, három százalékot is meghaladó növekedési terveit. A témáról, valamint a forint kilátásairól Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Szerbiát sújtó politikai válságról volt szó, az újvidéki vasútállomáson történt novemberi tragédia által kirobbantott politikai válságba ugyanis már a miniszterelnök is belebukott, az viszont kérdéses, hogy milyen mértékben kell a hatalmat informálisan birtokló Aleksandar Vučić elnöknek féltenie saját pozícióját. Ezzel kapcsolatban Németh Ferenc Balkán-szakértő volt a vendégünk.
A lengyel GDP tavaly éves átlagban 2,9%-kal nőtt a 2023-as 0,1% után - közölte előzetes adatként csütörtökön a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a német és a francia GDP a megelőző három hónaphoz képest, és az olasz GDP is csak stagnálni tudott – derült ki a ma délelőtti statisztikai adatközlésekből. Az eurózóna szintjén mindez azt jelentette, hogy stagnált a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 0,1% helyett, és a harmadik negyedévi 0,4%-os növekedés után. A kellemetlen csütörtöki adatok körébe tartozik az is, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,3%-ra emelkedett decemberben a novemberi 6,2%-ról.
Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévit. Ezzel Magyarország kikerült a recesszióból, hiszen fél éven át tartó zsugorodás után növekedést tudott felmutatni. A szakértők előzetesen 0,2%-os GDP-növekedésre számítottak. Éves összevetésben 2024 utolsó három hónapjában (kiigazítatlanul) 0,4%-os volt a növekedés, a piaci elemzők stagnálást vártak.
Kína pénteken várhatóan olyan gazdasági adatokat tesz közzé, amelyek szerint a világ második legnagyobb gazdasága 2024-ben körülbelül 5%-kal bővült. Sok kínai állampolgár azonban mélyen szkeptikus a hivatalos számokkal kapcsolatban, mivel mindennapi tapasztalataik inkább recessziót tükröznek – számolt be a Financial Times.
Európában minden ország költségvetése szenved, Magyarország viszont csökkentette idén a deficitet, és több fontos célt is elért - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a magyar gazdaság idei évéről, a jövő évi kilátásokról, Magyarország strukturális kihívásairól, az euró-forint árfolyam mozgásáról, a költségvetés helyzetéről, a gazdaságpolitikai irányítás átalakításáról, a vendégmunkás-szabályozás módosításáról, az orosz-ukrán háború lehetséges kimenetéről, valamint az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésének rövid és hosszú távú következményeiről. Aggasztónak nevezte, hogy nem látni azt a német stratégiát, ami az ipar hanyatló helyzetét kezelné. A magyar kormány megítélése szerint az innen érkező kihívásra diverzifikációval érdemes válaszolni, ez pedig összefügg a konnektivitás alapú stratégiával. Ezzel összefüggésben kijelentette: jövőre már működés közben láthatjuk az új magyar gazdaságpolitikát. Előrevetítette azt is: a háború lezárása egy valódi fordítókorongként tud működni.
A potenciális vámemelések miatt az eddigi 1,1%-ról 0,8%-ra rontotta az eurózóna 2025-ös éves átlagos GDP-növekedési előrejelzését szerdai elemzésében a Goldman Sachs.
Kína hazai összterméke (GDP) 2023 eleje óta a leglassabb ütemben nőtt a harmadik negyedévben az ázsiai ország statisztikai hivatalának pénteki közlése szerint.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Semmi nem maradt belőle.
Ukrajna még mindig nem reagált, mi lesz hétfőn.
Csak átmenetileg akaszthatták meg a terveit.
Azonnal reagált a devizapiac is.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
